Hírek
Hozzáadva: 2013-03-26 15:44:30

 Hamarosan itt a szabadságolások és ezzel összefüggésben az utazások időszaka. A jó idő miatt hatalmas sorokra lehet számítania annak az okmányirodákban, aki útlevelet szeretne igényelni. A várakozással járó kellemetlenségek elkerülése érdekében érdemes tehát, időben elindulni és az utazáshoz szükséges okmányokat beszerezni.

Mely országokba szükséges útlevelet magunkkal vinni?

Amennyiben valaki külföldre kíván utazni az alábbi országok esetében elegendő az érvényes személyazonosító igazolványát magával vinnie a következő országokba: Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Macedón Köztársaság, Málta, Montenegró, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia, Svédország, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, Szerbia Köztársaság. Személyazonosító igazolvánnyal – annak formátumától függetlenül - valamennyi magyar állampolgár gyakorolhatja a külföldre utazás jogát függetlenül attól, hogy kiskorú-e vagy nagykorú.

Az itt fel nem sorolt országokba történő látogatás esetében azonban minden esetben érvényes útlevéllel kell rendelkezni. Az útlevélnek több típusa létezik (szolgálati, hivatalos, diplomata, magánútlevél stb.) melyek közül a magánútlevél, illetve a második magánútlevél igénylésének útjáról tájékoztatjuk a tisztelt lakosságot.

Mikor állítanak ki második magánútlevelet?

Annak az állampolgárnak, aki hivatalos útlevélre nem jogosult, de foglalkozása rendszeres külföldre utazással jár - az ezt bizonyító igazolás alapján -, valamint annak az állampolgárnak, aki azt különös méltánylást érdemlő okból kéri, meghatározott feltételek fennállása esetén második magánútlevél is kiadható. A második magánútlevél az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamáig, de legfeljebb két évig (18. életévét be nem töltött személy esetében egy évig) érvényes. A különös méltánylást érdemlő okból kiadott második magánútlevél érvényességi ideje egy év.

Hol lehet benyújtani az útlevél iránti kérelmet?

Az útlevél iránti kérelmet csak személyesen lehet benyújtani, meghatalmazott csak akkor járhat el, ha a kérelmező egészségi állapota miatt nem tud megjelenni, és ezt orvosi igazolással tanúsítja. Erre azért van szükség, mert az arcképmás, az aláírás és ujjnyomat a kérelem benyújtásakor kerül felvételezésre. Az írásképtelen kérelmező útlevelének aláírás rovata bejegyzést nem tartalmaz, kivéve, ha a kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelmét törvényes képviselője nyújtja be és írja alá.

A magánútlevél és a második magánútlevél iránti kérelmet Magyarországon a járási hivatalnál vagy a Központi Hivatalnál, külföldön a konzuli tisztviselőnél; a magánútlevél és a második magánútlevél azonnali kiállítására vonatkozó kérelmet a Központi Hivatalnál; az ideiglenes magánútlevél iránti kérelmet a konzuli tisztviselőnél lehet benyújtani. A kérelem benyújtásánál úgy kell tervezni, hogy a magánútlevél valamint a második magánútlevél rendes eljárás keretében történő kiállításának ügyintézési határideje 20 nap, amely a kérelem beérkezését követő napon kezdődik

Amennyiben úgy alakul, hogy az utazás kezdetéig rövid az idő, lehetőség van mindkét útlevél-típus esetében a dokumentum soron kívüli (7 napon belüli), a sürgősségi (3 napon belüli) és az azonnali (24 órán belüli) kiállítására is. A kérelmet a soron kívüli, valamint sürgősségi eljárás esetében bármely járási hivatal okmányirodájában, vagy a Központi Okmányirodában – az azonnali kiállításra irányuló kérelem kivételével - be lehet nyújtani. Az útlevél azonnali kiállítására irányuló kérelem azonban kizárólag a Központi Okmányirodában (1094 Budapest, Balázs Béla u. 35.) lehet leadni.

 

Az okmányiroda munkatársai elektronikus úton kérelmet készítenek, amely tartalmazza a kérelmező sajátkezű aláírását, arcképmását és a biometrikus adatát továbbá a korábbi útlevél érvénytelenítésére, visszahagyására vonatkozó bejegyzést is. Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmező az útlevél adattartalmát képező személyes adatait, azok ellenőrzésére szolgáló okiratokat, lakcímét, illetve értesítési címét, továbbá arcképmását és saját kezű aláírását köteles az eljáró útlevélhatóság rendelkezésére bocsátani. Az úti okmány iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező birtokában lévő előző, le nem járt érvényességi idejű úti okmányát, valamint illetékekről szóló törvényben meghatározott illeték, illetve a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazolni kell.

 

A nyaralásra a legtöbb esetben a családok együtt utaznak, ezért amennyiben a gyermek részére is szeretnének útlevelet igényelni – együttes megjelenéssel -, a következőket is vigyék magukkal: az útlevél adattartalmát képező személyes adatokat, azok ellenőrzésére szolgáló okiratokat, lakcímét, illetve értesítési címét igazoló okiratot. Az úti okmány iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező birtokában lévő előző, le nem járt érvényességi idejű úti okmányát is, ha annak visszahagyását kérte. Kiskorú kérelmező esetén a szülő (törvényes képviselő) állandó személyazonosító igazolványát vagy más, a személyazonosságát igazoló érvényes hatósági igazolványt, külföldi esetén úti okmányát, a  gyámkirendelő határozatot vagy az intézeti gyám igazolását az intézeti gyámság fennállásáról. Fontos kiemelni, hogy mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozata szükséges a magánútlevél kiadásához. A kiskorú személy kérelméhez csatolni kell továbbá a szülőknek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal, a konzuli tisztviselő, az útlevélhatóság vagy a járási hivatal előtt tett, az úti okmány kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló okiratot.

Mennyibe kerül az útlevél igénylése?

Az útlevél igénylésekor az okmányiroda, a Központi Hatóság eljárásáért ún. eljárási illetéket kell fizetni, melynek mértéke a rendes eljárásban (20 napon belül) az 5 évig érvényes magánútlevélnél 7500 forint, a 10 évig érvényesnél 14000 forint, a 70 év felettiek és a gyermekek magánútleve 2500 forint. Az ún. gyorsított eljárásokban az illetéken túl az ún. igazgatási szolgáltatási pótdíjat is meg kell fizetni, melynek összege a soron kívüli eljárás esetén 19000 forint, a sürgősségi eljárás esetén 29000 forint, az azonnali eljárás esetén pedig 39000 forint. A második magánútlevél esetében ez a további pótdíj az illeték kétszerese.

Hol lehet átvenni az elkészült útlevelet?

A rendes eljárásban és a soron kívüli eljárásban igényelt és elkészült okmány átvétele a rendes eljáráshoz hasonlóan történik, az útlevelet személyesen vagy postai úton lehet átvenni. A sürgősségi, valamint azonnali eljárásban igényelt útlevél azonban kizárólag a Központi Okmányirodában, Budapesten vehető át.

 

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

 

Hozzáadva: 2013-03-07 18:20:39

2013. március 1-jétől nem a települési anyakönyvvezetőknél, hanem a járási hivataloknál lehet benyújtani az állampolgársági kérelmek formanyomtatványait. Természetesen továbbra is el lehet indítani az eljárást minden külképviseleten, a Kormányablakoknál, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál és továbbra is bármely polgármester előtt vagy bármely külképviseleten le lehet tenni az állampolgársági esküt.

Az Országgyűlés 2012 decemberében fogadta el azt a törvényt, amely az anyakönyvi, az állampolgársági és a személyi és lakcím-nyilvántartási eljárások esetében csökkentette a bürokráciát, az adminisztratív terheket. Mindez része a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program keretében tavaly elindított  Egyszerűsítési Programnak, amelynek célja, hogy csökkenjen a lakosságot érintő hivatali bürokrácia, kevesebb legyen a papírmunka, a kitöltendő nyomtatvány, a sorban állás, de kiterjedtebb és pontosabb legyen az üggyel kapcsolatos tájékoztatás - azaz minél egyszerűbb ügyintézési folyamat segítse az embereket.

(Bács- Kiskun Megyei Kormányhivatal)

 

Hozzáadva: 2013-03-07 18:19:38

Az Országgyűlés elfogadta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény módosítását.  A törvényességi felügyelet szabályainak módosítását elsősorban az időközben bekövetkező törvényi változások, valamint a 2012. január 1-től bevezetett törvényességi felügyelet intézményének egy éves tapasztalata indokolt.   A 2013. május 1-jén hatályba lépő szabályok értelmében  lehetővé válik, hogy a kormánymegbízott legvégső eszközként kötelezettségvállalót jelöljön ki a polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal köztisztviselői közül, ezzel végre elkerülhetővé válik, hogy aláíró hiányában az önkormányzatok gazdasági működésében (pl. szociális segélyek, támogatások kifizetése) fennakadás legyen. A módosítások emellett  lehetővé teszi társulások felügyeletei bírságolását is.

 

Miután az önkormányzati társulásokkal kapcsolatos törvényt év elejétől hatályon kívül helyezte az Országgyűlés, az új szabályoknak megfelelően az önkormányzati társulások működésére ki kellett alakítani a törvényességi felügyelet új szabályait. Ennek keretében a fővárosi és megyei kormányhivatal a társulási ülés összehívására, amely a társulás működése, illetve a társulás által nyújtott közszolgáltatásokat igénybe vevők ellátásának biztosítására nyújt elsődleges garanciát.

Módosultak a felügyeleti bírság megállapításával kapcsolatos eljárási szabályok is. A hatályba lépő rendelkezésekkel az Országgyűlés megerősítette, hogy a felügyeleti bírság kiszabására kizárólag a fokozatosság elve alapján és törvényi garanciák biztosításával kerülhessen sor. A felügyeleti bírság szabályainak változásával lehetőség nyílik arra is, hogy a jövőben a társulási tanács által megvalósított jogszabálysértés esetében ne a társulásban tagként résztvevő önkormányzatokat egyenként, hanem magát a társulást bírságolhassa meg a kormányhivatal.

Az új szabályozás – az önkormányzat működőképességének biztosítása érdekében –, kizárólag legvégső eszközként és a lehető legindokoltabb és legrövidebb időtartamra – felhatalmazást ad a kormánymegbízottnak arra, hogy a helyi önkormányzat kiadási előirányzata terhére fizetési kötelezettség vállalására jogosult személyt jelöljön ki az érintett önkormányzat polgármesteri hivatalának kötelezettségvállalásra képesítéssel rendelkező köztisztviselői közül.

A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének helyreállításával egy hosszú ideig fennálló alkotmányellenes helyzet szűnt meg 2010-ben.  2012 áprilisától a fővárosi és megyei kormányhivatalok  törvényességi felügyeleti főosztályai látják el az ellenőrzési feladatokat. A kormánypolitika fontos feladata az állam megfelelő, ésszerű és hatékony működtetése, ennek része az is, hogy az adófizetők pénzéből fenntartott önkormányzati hivatalok és társulások törvényes, átlátható működését minden eszközzel igyekszik biztosítani. A törvénymódosítás a kormánymegbízott törvényességi felügyeleti jogkörét és annak eszköztárát továbbra is az önkormányzati önállóság tiszteletben tartása mellett szabályozza, kizárólag annak lehetőségét biztosítja, hogy a helyi önkormányzat működésében tapasztalt jogsértés a lehető leghatékonyabb módon – és elsősorban az önkormányzat önkéntes jogkövetését előtérbe helyezve – az önkormányzat és az általa nyújtott közszolgáltatások veszélyeztetése nélkül megszüntethető legyen.

 

(Bács- Kiskun Megyei Kormányhivatal)

 

Hozzáadva: 2013-02-26 12:27:45

Nincs szükség "személyi igazolványra" a beiratkozáshoz

 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ezúton tájékoztatja a szülőket, hogy a médiában megjelent téves beszámolókkal szemben, az óvodai beiratkozáshoz a szülőknek nem kell"személyi igazolványt" készíttetniük gyermekük számára.

Az óvodai felvétel szabályait rögzítő miniszteri rendelet úgy fogalmaz: "Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát".

A gyermek számára a születési anyakönyvi kivonat alapján kiállított lakcímkártya hátoldalán található a személyi azonosító. Az óvodai beiratkozáshoz szükséges hatósági igazolvány tehát nem más, mint a gyermek lakcímkártyája. Bár a lakcímkártya önmagában elegendő a gyermek hiteles azonosítására, de akadnak olyan óvatos intézmények, ahol az anyakönyvi kivonat bemutatását is kérik. Ez felesleges ugyan, de nem jogszerűtlen.

Ellenben, ha az óvodavezető a beiratkozás alkalmával a szülőtől a gyermek részére kiállított "személyi igazolvány" bemutatását kéri, ahogy az a sajtóban elhangzott, jogszerűtlenül jár el.

 

(Bács- Kiskun Megyei Kormányhivatal)

 

 

Hozzáadva: 2013-02-20 13:57:34

A nemdohányzók védelmében hozott törvény betartására vonatkozó ellenőrzésekről

2013. február 18. napja és 2013. március 03. napja között a nemdohányzók védelméről szóló törvény előírásainak betartása érdekében, a módosított jogszabály 2012. 01. 01. hatályba lépése óta harmadik alkalommal fokozott ellenőrzést végeznek a Kormányhivatal népegészségügyi intézeteinek munkatársai.

 

2012. évben Bács- Kiskun megye területén összesen 1776 ellenőrzés történt a nemdohányzók védelme érdekében. A kifogásolt egységek száma 62 volt, intézkedés megtételére 29 esetben került sor, egészségvédelmi bírságot Kormányhivatalunk Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 3 esetben szabott ki.

 

Szakigazgatási Szervünk többször végezett közös ellenőrzéseket a társhatóságokkal is.

 

Az ellenőrzések folyamatosan zajlanak egész évben, a jelenlegi akcióellenőrzés során elsősorban azon egységek, illetve közterületek kerülnek ellenőrzésre, ahol korábban problémák voltak tapasztalhatók.

Kormányhivatalunk munkatársai bármely szolgáltató egységben, egészségügyi és oktatási intézményekben, vendéglátóhelyeken, munkahelyeken, bevásárlóközpontokban, közterületen végezhetnek ellenőrzést.

 

Az ellenőrzések célja a törvényi előírások betartásával a nemdohányzók egészségének védelme, valamint a tüdőrák okozta halálozás csökkentése.

 

(Bács- Kiskun Megyei Kormányhivatal)


 

Sajnáljuk! Az oldal nem támogatja az Internet Explorer 6 -t! Kérjük frissítse böngészőjét.
Ajánlott böngészők:
Mozilla Firefox Google Chrome Opera