Településünk története
<< vissza
Hozzáadva: 2014-12-15 18:17:18

Újtelek földrajzi elhelyezkedése, kialakulásának, történelmének rövid összefoglalása:

Újtelek a Kalocsai Sárköz egy kis települése, közel a városhoz. Kalocsai Sárköznek az Ordas - Kecel - Szeremle háromszögbe eső mélyfekvésű, árvízjárta tájait nevezi a magyar néprajztudomány. Elsősorban földrajzi-történeti tájegység. A területén a XVIII. századi újratelepítések óta többféle magyarság, többféle nemzetiség él együtt. Több néprajzi csoport és népsziget különíthető el. A legismertebb és legnagyobb hírre szert tett csoport a kalocsai szállások és Kalocsa város katolikus magyar népe, a pota néprajzi csoport. Ehhez sorolható Újtelek lakossága is. Kalocsa ezeréves múltra visszatekintő város. A hozzátartozó földterületen, a város által bérelt pusztákon alakultak ki a szállások és növekedtek mind népesebbé. Alapvetően két szálláscsoport alakult ki az idők folyamán. A Szakmár és Homokmégy települések köré csoportosultak a többi kisebb szállások, amelyek ilyen felállásban 1898-ban elválltak Kalocsától. Ez az elválás azonban az egységesen kialakult paraszti közösség számára csak közigazgatási különállást jelentett. A közel kétszázados együttélés alatt kialakult népszokásokat és művészetét továbbra is változatlanul megőrizte. Ezért, ha kalocsai népművészetről, népviseletről és népszokásokról beszélünk, akkor Kalocsára, Szakmárra, Homokmégyre valamint a hozzájuk tartozó szállások együttes népi kultúrájára kell gondolnunk, amelyet a Nagy-Kalocsa névvel is szoktak jelölni.
Érdekességként említem, hogy a szállások népe, főképpen Keserűtelek és Résztelek mindig kalocsainak tartotta magát.

Az évek múlásával a Szakmárhoz tartozó ún. északi vagy felsőszállások közül kinőtte magát és a legnagyobbá vált a későbbiekben teljesen összeépült Keserűtelek és Résztelek.

A két település egyesülésével 1986-ban Újtelek néven új község jött létre, amelyet elöljáróság vezetett. Ebben a formában azonban még teljes körű önállósággal nem rendelkezett a település. Erre még öt esztendőt kellett várni, mikor is 1991. január 1-től Újtelek önálló település lett.
A lakosság fő bevételi forrása a mezőgazdaságból ered. Jelentősebb, több embert foglalkoztató munkahely nem lévén, néhányan ingáznak a környező településekre, de egyre jelentősebb mértékű a munkanélküliség is.

Településünkön sem óvoda, sem iskola nem működik. Gyermekeink a szakmári iskolába  és óvodába járnak.

Rendezvényeink méltó színhelyéül szolgál a 2004. április 26-án átadott, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásából felújított, kibővített Faluház.

A helyi Képviselő-testület illetve az önkormányzat lehetőségeihez mérten minden támogatást megad, a közösségi élet színvonalasabbá tételéhez.

Sajnáljuk! Az oldal nem támogatja az Internet Explorer 6 -t! Kérjük frissítse böngészőjét.
Ajánlott böngészők:
Mozilla Firefox Google Chrome Opera